2009. július 4., szombat
Más foltjával ékeskedem, avagy...
Egy régen volt autós plédet újítottam fel egy "műfoltos" textillel.
A "műfoltos" nálam annyit tesz, hogy "patchwork mintás" nyomott vászon, nem igazi varrott.
A plédet pár helyen foltozni kellett, a harminc egynéhány év alatt itt-ott elkopott :-). Apukám már halálra ítélte és kazánba szánta, inkább kértem adja nekem - emlékek fűződnek hozzá.
Lusta voltam kockás anyagot készíteni (pedig van egy egész doboznyi régi-rongyos már méretre vágott négyzetem).
A "patchwork" anyagot hónapokkal ezelőtt vettem, a méteráru boltban megtetszett, és szólított hozzam haza. Még nem tudtam minek veszem meg, aztán egyik nap bevillant: plédet újítok fel. Az anyag vég volt, így annyi volt az összes, ami pont a plédhez kellett és elég volt.
Nagyon tetszenek a színei, nagyon helyes, olyan kékes, kisfiús, így a KicsiFiam játszószőnyege lett. Később pedig a játszótérre is visszük majd.
Ezúton kérek elnézést a "patchwork rajongóktól" és készítőktől, hogy ilyen mű dologgal állok színre, de én nem tudok olyan szépet és szépen varrni, mint ők. A foltvarrás a szó szoros értelmében okés, hisz a Noé bárkája is foltos, de az előre megtervezett, már-már művészi, varrógépes foltos alkotásokhoz nincs türelmem (egyenlőre). Nem vagyok egy ideges típus, de meghagyom mindazoknak, akik gyönyörűen készítik a patchwork dolgokat.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nagyon ötletes és szép a kivitelezés. És a régi emlékek használat közben felidéződnek majd.
VálaszTörlésköszönöm!
VálaszTörlésés nem csak a régi emlékek felidézésére lesz jó, hanem új élmények szerzésére is.