Elkészült a régi receptes füzetem borítója. Ajándékba készült, de nagyon megtetszett, így maradt és a konyhában díszeleg és tesz jó szolgálatot.
A füzetet még leánykoromban (röpke 15 évvel ezelőtt) kezdtem el írogatni, úgy hogy eleinte édesanyám "gyűjteményéből" másoltam és a (cukrász) keresztanyámtól kértem a recepteket.
A hímzett minta nem copying, egy időbe nagyon sok kuglófot készítettünk (Szömörcénél találtam finom kuglóf receptet), innen jött az ötlet és a forma.
"Különlegessége" a füzetnek, hogy nem csak általam írt/másolt receptek vannak benne, hanem másoktól kapott, "fecnis, cetlis" leírások is beragasztva, pl. a férjemtől (amikor még nem volt a férjem) gofri recept, apukámtól lángos recept, nagymamámtól sütemény recept... Így számomra különleges és emlékekkel teli: nagymamám kézírásával annak a süteménynek a receptje, amelyet oly sokat ettünk...
Konyhai mérleggel nem rendelkezem, úgyhogy néha jól jön a "Mérés mérleg nélkül" című kicsiny újságcikkben szereplő mennyiségek, (bár kanál és kanák között vannak különbségek...). Az irományt a belső borítóra ragasztottam.
Persze a félkiló lisztet nem kanalazom, van egy üvegvalamim (piaci szerzemény) amit beskáláztam a legfontosabb alapanyagok (liszt, cukor, víz...) mennyiségeivel és ráfestetem azokat (készítek fényképet róla). A skálázást egy régi kétkarú mérleg segítségével végeztem, ami jelenleg dísz a nappaliban:-).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése